Az AKKTB őszi ülésére 2025. november 18-án kedden délután 14:00 órától kerül sor.
Helyszín: ELTE-TTK, 1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/A, Kari Tanácsterem.
Az ülés első része (két előadás) nyilvános lesz, a munkabizottságok tagjai is részt vehetnek. Ezután tartunk egy zárt ülést a Bizottság tagjai és a Munkabizottságok elnökei és titkárai részvételével.
A meghívott előadók Dörnyei Ágnes a Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémiai Intézet, Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék adjunktusa és Endrődi Balázs a Szegedi Tudományegyetem, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék.
Előadásaik címe és összefoglalója:
Dörnyei Ágnes: Gram-negatív baktériumok lipid A régiója: tömegspektrometrián alapuló analitikai stratégiák
Míg egyes Gram-negatív baktériumok globális közegészségügyi kihívást jelentenek, addig mások a mikrobiomunk alkotóiként elengedhetetlenek az egészséges életműködéshez. A baktériumok külső membránjába ágyazódó lipopoliszacharidok lipid A régiója kulcsszerepet játszik az immunrendszer folyamatos készenlétben tartásában, valamint fertőzés esetén a kórokozók felismerésében. Az immunválasz jellege és intenzitása, sőt a baktériumok ellenállóképessége is nagymértékben függ e speciális, diglükózamin-alapú, foszforilált szacharolipid szerkezeti jellemzőitől. Ezért a lipid A molekulák részletes szerkezeti, minőségi és mennyiségi analízise elengedhetetlen a Gram-negatív baktériumok diverzitásának, a gazda–kórokozó kölcsönhatásoknak és az antibiotikum-rezisztencia mechanizmusainak megértéséhez. Kutatócsoportunk elválasztástechnikával kapcsolt tömegspektrometria-alapú stratégiákat dolgoz ki ezen a területen. Előadásomban a kutatásunk során felmerülő kihívásokat kívánom érzékeltetni, továbbá különböző megközelítéseket és módszertani stratégiákat fogok ismertetni.
Endrődi Balázs: Szén-dioxid elektrokémiai átalakítása – a tudományos kérdésektől az ipari megvalósításig
A szén-dioxid átalakítását célzó kutatások napjainkban rendkívül nagy figyelmet kapnak. Ennek oka kettős: egyrészt csökkenthető a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége, másfelől a CO2 alapanyaga lehet értékes vegyipari termékek előállításának. Az elektrokémiai eljárások további vonzerejét azok skálázhatósága, valamint a megújuló energiaforrások közvetlen kiaknázása adja. Az SZTE-n közel 10 évvel ezelőtt kezdődtek a CO2 elektrokémiai átalakítását célzó kutatások. Ezek az alapvető tudományos kérdések vizsgálata mellett a cella- és rendszerfejlesztésre, valamint az analitikai eljárások implementálására is kiterjedtek. Az előadás során néhány példán keresztül mutatom be az alapvetően alkalmazott szemléletű kutatás során felmerült néhány kérdést, melyek tudományos alapossággal történő megválaszolása valós előrelépést hozott az alkalmazás irányába, és lehetővé tette az elektrolizáló rendszer felskálázását, valamint az elektrolizáló cellák hosszútávon stabil működtetését.