• Jelenlévők nem ismernek olyan fizikai jelenséget, mely során a mágneses tér tartós (néhány milliszekundumnál hosszabb) fizikokémiai hatást fejtene ki a vízmolekulákra. Ezért az összefoglalóban megfogalmazott állításokhoz kapcsolódó alapjelenség működésmódja megkérdőjelezhető.
  • Hasonlóképpen a review cikkekben bevezetett néhány fogalom (pl. „orto- és paravíz”), melyek az „alapjelenség” magyarázatához tartoztak, szintén a szélesebb szakma (kémiai és fizikai tudományok) számára ismeretlen fogalmak, holott a fogalmak bevezetésekor idézett publikációk[2] a legnívósabb folyóiratokban jelentek meg.
  • Az „alapjelenség” tisztázatlanságát félre téve egy az összefoglalóban hivatkozott publikációban[3] tárgyalt mezőgazdasági kísérleti elrendezést jelenlévők nem találták alkalmasnak a cikkben leírt következtetések levonására.
  • Az idézett összefoglaló publikáció kapcsán fent leírt megfigyeléseket az NMR Munkabizottság jelenlévő tagjai az „alacsony minőségű tudományos munkák”, vagy „áltudományos munkák” az élvonalbeli „tudományos szakirodalombatörténő beszüremléseként azonosították. A diszkusszióban résztvevők egyetértettek abban, hogy szinte minden tudományterületen megfigyelhetők az ún. „tudományos módszer” logikájának hibás használatából adódó hasonló jelenségek, melyek lehetnek csupán szakmaiatlanságból és a tudományos publikációk minőségét garantáló rendszerek sérüléséből adódó anomáliák, de bizonyos esetekben – pl. egy vállalkozás üzleti érdeke miatt – akár szándékos félrevezetések is. A „beszüremlés” jelenségének és a kapcsolódó tanulmányok érvelési hibáinak (más terminológiával élve „mentális csapdáknak[4]”) azonban vannak olyan jellegzetességei, melyeket ha ismerünk, tetten érhetünk. Ezért a szigorú értelemben vett tudományos közegben is fontos időt szánni ezek feldolgozására, szakmai köztudatba emelésére.